Igen,boldog percek.Mert szeretem Őt,és Ő is szeret.  

Na a mai nap is eltelik lassan.Egész tűrhető nap volt.Ének órával kezdtem,ahol igen lassan ment az órának a mutatója.Bár ehhez már igazán hozzászokhattam volna...
          Aztán volt egy angol órám is szokás szerint,és megint megúsztam a felelést.Úgy látszik igen tehetséges vagyok. Angolt egy fizika követte volna,ha Márton atya nem kér meg minket,hogy a ma szerenádozó negyedikeseknek csináljunk kaját.Szóval az az óra ezzel ment el,utána felugrottam egy matek témazárót írni...de minek is...Olyan kapa lett,hogy azzal azt hiszem fellehetne kapálni az egész udvart,sőt inkább egész Szombathelyt...Mindegy,írnom kell belőle javítót,mert nekem kell a négyes év végén matekból!!Azután töri lett volna,de hát kinek kell itt történelem óra,mentem vissza kaját csinálni.Igen hamar végeztünk,ám az óra még nagyba ment.Márton atya azt mondta arra a napra leigazolja az óráinkat,szóval fogtuk magunkat rendbe tettük a kis konyhát és kimentünk egyet kávézni.Aztán mindannyian visszamentünk a faktunkra.Nekem az dupla infó volt.Muszáj volt bejönnöm,mert júniusban vizsgázunk és már alig van óránk addig,de még sehol sem vagyunk...jaj lesz nekem...
          Miután elengedett minket a tanár Tomival elmentem a menzára,hogy Ő megkajáljon és addig én is várok Katira,mert engem korábban elengedtek.Nem bántam,mert addig is Vele voltam. Aztán Ő befejezte az ebédet és Kati is végzett,szóval elindultunk a buszra,ahol Ő elment,mi pedig felszálltunk a Katival.Majdnem megállt bennem az ütő,mert amint felléptem a buszra megpillantottam Gábort. Gábor egy kicsit zakkant srác és régen szerelmet vallott nekem és állandóan azzal jött,hogy járjak vele.Aha hát hogyne...Nagy nehezen sikerült levakarnom magamról erre most meg találkozom vele...De remélhetőleg nem ismert meg.Bár nagyon bámult,szóval inkább arra fognám,hogy megismert de nem volt biztos abban,hogy tényleg én vagyok,vagy inkább jobbnak látta,ha nem áll le velem.Nem baj.Támogatom az ilyen gondolatait.Alig vártam már,hogy elérjük a megállót,ahol leszoktam szállni,nehogy véletlenül mégis leszólítson.
          Aztán hazaérve ebédeltem,és géphez jöttem.Közbe feljött Tomi is,vele beszélgettem,meg az általános napi internet oldalakat néztem meg.Aztán Tomi mondta,hogy elmennek Gyurkával biciklizni,én meg addig pakolgattam.Egyszer csak csengettek.Lemegyek és Ők voltak az ajtóban.Hát vághattam egy fejet.Megleptek,de nagyon.De örültem nekik. És jó lett volna,ha még maradnak,de mivel biciklizni indultak,így továbbmentek.De azért örültem nektek
          Aztán holnap megyek a kórházba egy vizsgálatra,remélhetőleg az utolsóra,szóval megint lesz egy lógásom a suliból.Utána meg délután irány a neurológus,aztán remélhetőleg őrsgyűlés és Tomival való találkozás.Ki lehet találni melyiket várom a legjobban.
No,mára zárom a soraimat.Legközelebb jövök majd valamikor.
Ölelés

          Megint egy napot kipipálhatok.Igen gyorsan megy az idő.Igazából különösebb dolog nem történt ma.A 12.eseknek csináltuk a tarisznyáját.Tettünk bele pogácsát,kis kártyát az iskoláról,sót,pénzt és egy kis meglepi kártyát is. Ajj,annyira hihetetlen,hogy egy év múlva nekünk lesz ez az egész felhajtás csinálva... Huh...belegondolni is szörnyű.Na mindegy,ezen ráérek majd akkor gondolkodni,ha tényleg ott tartok már.
Összegyűjtöttem néhány most tetsző idézetet:

"Végre kitisztult minden,és rájöttem,te vagy az a személy,akit szívem olyan régóta keresett."

"Találkozni veled -ez volt a sorsom,a barátoddá válni -ez a döntésem volt,de szerelembe esni veled -ez az irányításom nélkül zajlott."

"A szerelem olyan,mint a pillangó:akkor száll rád,amikor a legkevésbé számítasz rá."

"Szeretni semmi.Ha valaki szeret,az már valami...de ha szeretsz ls ezt viszonozzák -az jelent mindent."

"Egy nap majd besétál valaki igazán különleges az életedbe,és akkor majd rádöbbensz,hogy miért nem működött eddig soha a dolog mással..." 

Jaj,hát nekem annyira tetszenek ezek az idézetek,hogy szó szerint vigyorogva írtam le őket.
Na jó,mára azt hiszem ennyi.Majd jönni fogok.
Ölelés

          Tudom,egy kicsit régen írtam.De azóta annyi minden történt,hogy valahogy sosem jutottam el a blogoláshoz.Megvolt a kerületi hétvége is,ami jó volt.Élveztem,bár nagyon haza szerettem volna már jönni.Az oka jórészt egy valaki volt. Rátaláltam valaki olyanra akit szeretek és aki engem is szeret és most boldog vagyok. Aztán csak telnek a napok.
          Ma a suliban kezdtem egy matekkal,ahol sikeresen körmölhettem megint a táblára.De nem volt akadály,mert megoldottam a feladatot Utána dupla hittan volt,ahol valami "fantasztikus" filmet néztünk.Nem baj,ezalatt megírtam az angol házit.Utána dupla magyar volt.Csodás kis rajzot készítettem.Jaa,itt megjegyzem Ádi mellett ültem magyaron.Két órán keresztül. Itt látható az órai munkám:          Szerintem tiszta jó lett.Aztán miután elkészült a remekművem ki is csengettek.Remek,utána angol volt ahol megkaptam a témazárómat ami 3as lett.Nem baj,azért az nem annyira vészes.Pláne tőlem...
          Utána elmaradt az utolsó órám,így elmentünk Katival vásárolni.Először én elmentem az írókézbe,mert valakinek az ajándékához kell onnan valami,de sajnos ott nem volt.Akkor Kati közben elment a Hobby boltba,ahol kiderült,hogy ebéd szünet van.Király.Hozzá csapódott Ádi is,de mivel ebéd szünet volt a boltban így megvártak engem és együtt elmentünk a mekibe,ahol közben találkoztunk Tomival is.Vicces volt,mert Ádi vett magának kaját,én meg egy kávét,de ennek a sztorija is megvolt.Szóval beálltunk a sorba és észre vettem,hogy ugyan ahhoz a sráchoz álltam be,aki múltkor is kiszolgált.Akkor már égtem egyet nála,mert több pénzt adtam neki,vagy nem is tudom mi volt.De hát mindegy,mert sorra kerültem.Gondoltam megkérdezem,hogy SMART-pontokat váltanak-e be.Mikor köszöntem neki,már vigyorgott.Gondolom eszébe jutott,hogy múltkor is milyen zseni voltam és már várta,mit alkotok most. Meg is kérdeztem,hogy váltanak-e be pontot.Mondta,hogy igen,de csak szendvicsre és menüre.Ekkor én vissza kérdeztem,hogy mire?A srác elmondta még egyszer.Én meg megkérdeztem,hogy tehát akkor ezek szerint kávéra nem.Mondta,hogy hát arra sajnos nem.Én meg,mintha nem is ott lennék elkezdtem,hogy: Jaaajj... . (aki ismer,az tudja,hogy,ha valami nem tetszik,vagy elszomorodom,mindig ezt csinálom. ) Ádám és Kati a sráccal együtt elkezdtek nevetni,ekkor már én is kapcsoltam,hogy mizu.   Aztán végülis kértem egy kávét.A srác ki is szolgált és már mondta volna is,hogy mennyit kell fizetni,amikor én kinyögtem,hogy mégis kérek egy szendvicset.Na itt már tényleg nevetett.Hát de most mi van??ez van. Meggondoltam magam.Aztán kiszolgált,fizettem és mindenki örült.Ennyi.Azért vicces volt. Utána elmentünk a Hobby boltba ahol végre találtam azt amit szeretnék,de egyenlőre még nem vettem meg.Majd holnap.Aztán meg apuhoz mentem be az irodába,és útközben találkoztam Monyóval és Gáborral.Elmesélte Kati nekik a mekis sztorimat,amin jót derültek.
Hát most ennyire futotta...majd valamikor jövök.
"Ha nevetsz a világ mindig vissza mosolyog RÁD"  

Ölelés

           Most egészen vasárnapig nem fogtok hallani itt rólam,mert elutazom.Már említettem,hogy hová.De mennyire nincs kedvem menni...
Már most hiányzik valaki...  

          A bőröndömet bepakoltam,de basszus alig tudtam lecsukni...és a megemeléséről már ne is beszéljünk...Remélem,hogy amennyire nincs most kedvem menni,annyira jó lesz.Na most befejezem a pakolást,megfürdök,aztán bemegyek még mamihoz a kórházba,utána irány a vasútállomás és Csorna...
Jó légy,vasárnap jelentkezem...
Ölelés

          Tegnap nekiálltam ugyan blogolni,csak aztán abba maradt az első mondat után,és elvoltam foglalva...
Na mindegy is.Nem volt rossz napom sem ma,sem tegnap.Sőt kimondottan jók voltak.
          Az ember annyi mindent átél,és sose gondolná,hogy egyszer csak az ölébe csöppen valaki,akiről nem gondolta volna,hogy érkezik...de mégis jött.
         Holnap viszont elutazom a kerületi hétvégére.Nagyon nincs kedvem menni,de már bapakoltam a bőröndbe,és holnap igenis felszállok arra a vonatra,mert jelentkeztem és megígértem,hogy megyek.Majd csak jó lesz. Ha nem,akkor is,legalább megpróbáltam.
          Nagy kedvem most nincs a blogoláshoz.Csak jeleztem,hogy élek még,és nem vesztem el.Majd lehet,hogy holnap még indulás előtt írok egy röppentyűt,de nem ígérem meg.
Szép napot.
Ölelés

          Jó nap.Tényleg.
Délelőttömet fizika témazáróval kezdtem.Hát puskáztam nem tagadom.De ki tudja,hogy jókat puskáztam-e ki.Olyan jó lenne,ha minimum egy hármas lenne.Jaj,légyszíí...Aztán következett egy angol óra,ahol aztán semmi extra nem történt.Művészet állt az órarend harmadik órájának a rubrikájában....hát ööö izéé...megtanultam alatta egy kis németet...Utána biosz.Na ez előtt az óra előtt jól felhúztam magam,mert közölte a tanárnő szünetben,hogy röpdolgozatot írunk.Aha mondom hát hogyne,mikor még az előzőket se javította ki.Nagyon morci lettem.De aztán végül is fél osztálynak kiosztotta-naná,hogy nem voltam közöttük - és csak az egyik oszloppal íratott,de szerencsére ebbe sem estem bele.Kati írt,így neki segítettem,és talán jól is sikerül neki.
Biosz után tesi volt,vagyis lett volna,de jó részt az ofővel beszélgettünk,hogy mennyi mindent kell elintézni,mert nem sokára ballagás,meg a kirándulás is szóba jött...holnap még beszélgetünk róla órán.Aztán a napomat a suliban egy német fakultációval zártam,ahol persze,hogy dogát írtunk.Na mindegy.Majd meglátjuk mi lesz.
Miután haza értem a suliból ebédeltem,aztán átöltöztem és felszálltam egy buszra,majd elmentem egy barátomhoz.Egész délután ott voltam,egy órája értem haza.Jó volt.
Holnap pedig megint suli és nem lesz első órám.Hát ennél jobb már nem is lehet.
A lényeg a lényegben,ezzel és a délutánnal együtt igen jó napom volt,ami megint köszönhető valakinek.
Szép estét,későbbre szép álmokat,holnap jövök.
Jó légy!!
Mosoly

          Azám,megint este van.Holnap megint kedd,aztán szerda,majd csütörtök,péntek,szombat,vasárnap és így tovább...nagyon durva,ahogy elszállnak a napok.
          A mai napban sok érdekes nem volt.Eltelt,mint minden más hétfő.Ma Julcsi mellett ültem,és igen jókat szórakoztunk.A padunkat kényelmesen berendeztük,mintha otthon lennénk.Sokat nevettünk,poénkodtunk.Nem is csodálom,hogy olyan gyorsan eltelt ez a nap.Ide beillesztem a rajzot amit Marcitól kaptam.Úgy gondolta rajzol nekem egy macit.Hát köszönöm.
Aztán feleltem ma hittanból is és 5öst kaptam. Utána volt ugye a dupla magyarom.Hát minden bajom volt.Még szerencse,hogy odaültetett maga mellé Julcsi,mert különben megőrültem volna.De így minden oké volt.
Dupla magyar szenvedés után angol jött,ahol Milánnal úgy röhögtünk,hogy már folytak a könnyeim,és alig bírtuk ki,hogy visszafojtva nevessünk,mert különben tuti kivágtak volna minket.Na mindegy,a lényeg,hogy jó volt.
Aztán eszembe jutott,hogy Peti mondta nem rég,hogy régen beszéltünk már,és hiányzik neki,hogy beszélgessünk.Ahogy Marci is.Németen ma mellém ült és Ő is mondta,hogy egyszer beszélgethetnénk megint olyan jót,mint utoljára.Hát jó,majd igyekszem. Jól esnek az ilyenek.Mármint,hogy ennyire hiányzik embereknek az,hogy beszélgessek velük.
Holnapra tanulnom kéne fizikát... na jó ezt igen könnyen megoldottam puska gyártással.De most komolyan.Az tök igaz,hogy aki puskát gyárt,közben tanul is.Szóval aki nem hitte eddig,neki itt vagyok én élő példának.
          Aztán nem ártana még megírni az angol levelet is,és németet is tanulni.Bár délelőtt már tanulgattam a suliba,de még van mit,szóval még az is vár rám,de most tényleg meg lesz.
Igen,azt hiszem a kisebb hullámvölgyeket félretéve igen is jó napom volt.Jól éreztem magam és sokat nevettem.Tudják,hogy kiknek vagyok hálás.Vagyis egy ember biztosan tudja,de holnap megmondom a másiknak is.(Csak el ne felejtsem... ) Szóval,azt hiszem mára ennyi.
Szép estét.
Holnapra pedig azt kívánom,hogy legyen neked is olyan szép napod,mint amilyen ma nekem volt. :)
Jó légy,
puszi

           Megérkeztem ma is.Na hát mit mondjak...ez tényleg az 50.bejegyzésem.Azért vicces,hogy két hónapja blogolok csak és már 50 bejegyzésem van...Talán azért van,mert velem tényleg mindig történik valami....Na mindegy is.
         Hogy ma mi történt velem?Hát reggel kilenckor keltem,igen hülyén aludtam.Rengeteget forgolódtam,nem tudom ugyan,hogy mit álmodtam,de ilyen képek beugranak és azok igen hülyeségek.Aztán miután kikászálódtam az ágyból reggeliztem,majd felöltöztem.Aztán leszedtem a szárítóról a ruhákat,elosztottam őket aszerint,hogy melyik kié.Utána elmentünk misére.Amikor hazaértünk anyunak segítettem a konyhába,összekészítettük a maminak az ebédjét,amit aztán be is vittünk neki a kórházba.Szerencsére jól van,csak zavarja a semmit tevés.Türelmetlen és már túl lenne az egészen.Hát pedig a neheze majd csak akkor jön,amikor újra lábra kell állnia.Azután ebédeltünk,és én mentem Szintivel,Rékával,és Marcival a Szt.György napi vásárra.Hát érdekes volt.Valahogy engem sose fogott meg egy ilyen vásár sem,na mindegy is,mert nem a vásár miatt mentem,hanem mert megígértem Szintinek és Marcinak is,hogy kimegyek.
Ahogy haza felé jöttem gondolkodtam,hogy lehet én állok rosszul ehhez az egész cserkészethez,mert meg is kaptam,hogy semmit nem tudok a cserkészetről.Ez azért fájt.No mindegy.Túlléptem rajta,és nem is akarok többet róla beszélni.
Holnap megint suli,amit most kivételesen nem bánok.Igazából nem tudom mért,de most nem szívesen mondom azt,hogy bár holnap ne lenne suli.Vannak még érdekes dolgaim.
Most azt hiszem ennyire futotta...
Ölelés