Igen,boldog percek.Mert szeretem Őt,és Ő is szeret.  

Na a mai nap is eltelik lassan.Egész tűrhető nap volt.Ének órával kezdtem,ahol igen lassan ment az órának a mutatója.Bár ehhez már igazán hozzászokhattam volna...
          Aztán volt egy angol órám is szokás szerint,és megint megúsztam a felelést.Úgy látszik igen tehetséges vagyok. Angolt egy fizika követte volna,ha Márton atya nem kér meg minket,hogy a ma szerenádozó negyedikeseknek csináljunk kaját.Szóval az az óra ezzel ment el,utána felugrottam egy matek témazárót írni...de minek is...Olyan kapa lett,hogy azzal azt hiszem fellehetne kapálni az egész udvart,sőt inkább egész Szombathelyt...Mindegy,írnom kell belőle javítót,mert nekem kell a négyes év végén matekból!!Azután töri lett volna,de hát kinek kell itt történelem óra,mentem vissza kaját csinálni.Igen hamar végeztünk,ám az óra még nagyba ment.Márton atya azt mondta arra a napra leigazolja az óráinkat,szóval fogtuk magunkat rendbe tettük a kis konyhát és kimentünk egyet kávézni.Aztán mindannyian visszamentünk a faktunkra.Nekem az dupla infó volt.Muszáj volt bejönnöm,mert júniusban vizsgázunk és már alig van óránk addig,de még sehol sem vagyunk...jaj lesz nekem...
          Miután elengedett minket a tanár Tomival elmentem a menzára,hogy Ő megkajáljon és addig én is várok Katira,mert engem korábban elengedtek.Nem bántam,mert addig is Vele voltam. Aztán Ő befejezte az ebédet és Kati is végzett,szóval elindultunk a buszra,ahol Ő elment,mi pedig felszálltunk a Katival.Majdnem megállt bennem az ütő,mert amint felléptem a buszra megpillantottam Gábort. Gábor egy kicsit zakkant srác és régen szerelmet vallott nekem és állandóan azzal jött,hogy járjak vele.Aha hát hogyne...Nagy nehezen sikerült levakarnom magamról erre most meg találkozom vele...De remélhetőleg nem ismert meg.Bár nagyon bámult,szóval inkább arra fognám,hogy megismert de nem volt biztos abban,hogy tényleg én vagyok,vagy inkább jobbnak látta,ha nem áll le velem.Nem baj.Támogatom az ilyen gondolatait.Alig vártam már,hogy elérjük a megállót,ahol leszoktam szállni,nehogy véletlenül mégis leszólítson.
          Aztán hazaérve ebédeltem,és géphez jöttem.Közbe feljött Tomi is,vele beszélgettem,meg az általános napi internet oldalakat néztem meg.Aztán Tomi mondta,hogy elmennek Gyurkával biciklizni,én meg addig pakolgattam.Egyszer csak csengettek.Lemegyek és Ők voltak az ajtóban.Hát vághattam egy fejet.Megleptek,de nagyon.De örültem nekik. És jó lett volna,ha még maradnak,de mivel biciklizni indultak,így továbbmentek.De azért örültem nektek
          Aztán holnap megyek a kórházba egy vizsgálatra,remélhetőleg az utolsóra,szóval megint lesz egy lógásom a suliból.Utána meg délután irány a neurológus,aztán remélhetőleg őrsgyűlés és Tomival való találkozás.Ki lehet találni melyiket várom a legjobban.
No,mára zárom a soraimat.Legközelebb jövök majd valamikor.
Ölelés