No megint itt vagyok.És eltaláltad,megint német órám van.Ez nem meglepő,igaz?  Na jó,inkább a lényegre térek.Szóval,tegnap végül mégis csak sikerült lejelenteni az Oriflamet.Tudjátok,sokat panaszkodtam,hogy sem reggel,sem második órában nem tudtam lejelenteni,de azért napközben mégegyszer megpróbálkoztam vele.Filozófia órán filmet néztünk,mert nem volt a tanárunk,így a helyettesítő tanárnak mondtam,hogy egy pillanat és én is nézem a filmet,csak valamit meg kell néznem az interneten.Nem mertem azt mondani neki,hogy el is kell intéznem,mert féltem,hogy elkiabálom.Szegény,ha tudta volna,hogy holmi Oriflame rendelést akarok leadni... No de végül is sikerült leadni,mint azt már mondtam. Nagyon megörültem neki,és még a filmről sem maradtam le.Addig beszélt a filmről a helyettesítő tanár,amíg én pont végeztem.Így a filmet akkor kezdtük csak el,amikor már én is beértem. Hát igen,aki tud,az tud.

          Aztán,mit meséljek még.Tegnap mégsem mentünk át Lucához,mert...ááá...nem is tudom,hogy mondjam el.Szóval a lényeg az,hogy kicsit a hugom,meg a barátja összekeverték a dolgokat.Így végül,ha minden igaz,akkor ma megyünk át.No persze tegnap is ilyen tájba írtam és ugyan ezt,szóval lehet ez is elmarad?! Ki tudja...azért remélem nem.

          Ööö...este (mármint tegnap) olyan meglepetésben volt részem,hogy ihajj.Egy olyan személlyel beszéltem,akivel eddig két normális szavunk nem volt egymáshoz,tegnap mégis 1,5 órán át tök normálisan elbeszélgettünk.Mondtam is Tominak,hogy érnek engem még meglepetések...

          Ó,apropó Tomi.Tegnap voltunk 10 hónaposak.Úgy volt,hogy ma találkozunk,de ugye mint említettem,kicsit áthúzták a számítsainakt,és így tegnap találkoztunk.Érdekes,mert eddig soha nem tudtunk egyetlen fordulót sem a napján ünnepelni.Tegnap megtörtük ezt is.Aztán este 7 óra körül úgy döntöttem,nem akarok másnap angolból felelni,így megkéne csinálni a sport szelet sütit,hiszen azt mondta a Tanárnő,hogy 100.óránk lesz és,ha készülünk,akkor nem tanulunk.Persze,hogy készülünk!!! Szóval megcsináltuk Tomival,már éppen a végén jártunk,amikor jön le Kati,hogy most beszélt Facebook-on a Tanárnővel,és írta,hogy ne készüljünk holnapra,mert beteg...na basszus,remek...ilyen szerencsétlen is csak én lehetek... No mindegy,otthon megeszik,nem vész kárba.Állítólag sokkal finomabb lett,hogy Tomi is segített...én nem tudom,mert én nem fogom megkóstolni,mert kitaláltam,hogy a héten nem eszek csokit.Kiváncsian várom,hogy kibírom-e...

          Valamiről még akartam írni,de most nem emlékszem már...ha később eszembe jut,akkor majd este leírom,ha nem,akkor értelem szerűen nem.Most viszont azt hiszem ennyi.Legyetek jó,legyen meseszép napotok és élvezzétek a tavaszt,meg a napsütést...mert ott ahol én lakom,bizony hétágra süt a napocska és nagyon jó idő van!

Ölelés

          Ezt nem hiszem el.Most megint úgy felhúztak,hogy valamit mindjárt szétütök... Na jó,lehet annak a könyvtáros nem igazán örülne.A mai nap is igazán fantasztikus.Eddig volt (vagyis most van a második óra) két lyukas órám.Megérte ma is bejönni hajnalban...No mindegy,nem is ez ami felhúzott.

         Képzeljétek el,reggel bekapcsoltam a gépet,hogy lejelentsem az ORIFLAM rendelést,erre basszus,kezdődött azzal,hogy nem volt jó a billentyűzet. Jójó,nem estem kétségbe,feltalálták a képernyőbillentyűzetet.Oké,egy gond megoldva.De amiért bekapcsoltam a gépet,azt mégsem tudtam megoldani.Nem tudom lejelenteni az Oriflame-t,mert nem cserélték ki a katalógust,és így nem tudom értelem szerűen leadni a rendelést.Áh,nem hiszem el.Elegem van...Pedig ma olyan jól indult a napom. 10 percel fél 7 előtt ébredtem,arra,hogy süt a nap, na jó,meg,hogy nagyon kell pisilnem.De nem mentem ki,inkább megvártam még azt a 10 percet,amíg csörgött a telefonom.Utána felkeltem,és teljesen jó kedvem volt mindaddig,amíg ez a hülye Oriflame-s dolog el nem szúrta.Ájj,hát ezt nem hiszem el,de tényleg.Most mire volt ez jó??

          Nem sokára (11 perc múlva egész pontosan) vége ennek az órának is,és utána törim lesz.Na azon már nem hiszem,hogy lesz időm blogolni,sőt ott ellógni sem tudok,mert abbólbalhé lenne.Na persze nem mintha el akarnék lógni,nem vagyok egy lógós típus  Mondom  azok után,hogy első két órán nem is voltam...

          No,közbe azért biztos feltűnt,hogy pár napja megint nem írtam.Tudom...én akartam,meg lett is volna mit,csak valahogy mindig elmaradt...  Hogy mi történt velem ebbe a pár napba?

          Hát példának említeném,hogy szombaton suliba voltam.Ledolgoztuk mi is a márc.14.-én (ugye ezt dolgoztuk le??!! ) Na igen,délután pedig Tomiéknál voltam. Megköszöntöttük anyukáját,mert születésnapja volt.  MOndjuk egyébként is mentem volna,de jobb volt ez így.

          Vasárnap igazából nem történt semmi új.Kicsit rendet tettem a dolgaim között.Na jó,ez nem teljesen igaz.A tolltartómat és a határidőnaplómat rendeztem kicsit össze,mert elviselhetetlen állapotok uralkodtam bennük.De most nagyon szépek.A következő ilyen nagy cucc,az azt hiszem kedden fog emgtörténni.Valószínűleg jön Tomi és segít kirámolni az egyik szekrényemet,mert hétvégén,szombaton lomtalanítás lesz,és így ezeket a kacatjaimat végre ki tudom dobni.  Szegény Tomi,szerintem nem tudja mi vár rá...meg akkor már az asztalomat is rendbe kéne tenni...Meg még tudnám sorolni,hogy mennyi mindent...No midnegy,majd meglátjuk mi fér bele az időbe.Aztán találkozunk majd még vasárnap.Akkor az apukája,és a nővére születésnapját fogjuk ünnepelni.Már nagyon várom.Szeretek náluk lenni,olyan jó ott mindig.  Aztán ja,ma megyek délután KisLucához.Meg námetezni is valószínűleg...ajajj...inkább lapozzunk,nincs kedvem magam megint emlékeztetni,hogy mindjárt érettségi és én NEM tudok SEMMITSE...ajj,na azt hiszem,inkább most abba hagyom...lehet jobb is.Jövök majd,nem sokára. Vagyis megpróbálok azért gyakrabban írni.

Ölelés

Nagyra becsülöm Őt 

          Na most akkor megint itt vagyok. Tegnap nem írtam,mert hosszú napom volt.Reggel fél 9-re jött Tomi,mert azt beszéltük meg,hogy eljön Ő is velünk Ausztriába.na de ne rohanjunk ennyire előre.Szóval fél 9et beszéltünk meg,így én 3/4ed 8kor akartam felkelni.Beállítottam a telefonomat,így pontban felkeltem.Minden okés volt,örültem,hogy időben keltem,így én naiv,gondoltam,hogy kész is leszek.Csak azt elfejetettem beleszámolni,hogy müzlit reggelizem és az kicsit lassan megy...mert azért keltem előbb,hogy tudjak hajat mosni,de ugye ez a müzlis dolog elfelejtődött...naná,hogy Tomi már itt volt,amikor én még csak a hajam felét szárítottam meg,de hát Ő közölte,hogy biztos volt benne,hogy nem leszek készen...hát ismer,ez van. Szóval már megint egész végig csak kapkodtam,de csak sikerült elindulni.Kint Ausztriába vettem egy szoknyát,amit Tomi talált nekem De olyan jól nézett ki,hogy ihajj Szóval igen,egész nap itt volt velem,együtt ebédeltünk,délután tv-t néztünk,tollasoztunk,beszélgettünk.Olyan jó volt,hogy egész nap itt volt,csak az este volt nagyon kaki,mikor elment.Húú,ne tudjátok meg,hogy hiányzott...Kicsit el is pityeredtem.valamilyen szinten nagyon szeretem,mikor egész nap együtt vagyunk,de amikor elkell a nap végén búcsúzni,az nagyon rossz.

         Aztán ma meg megindult újra a mókuskerék.Elkezdődött a suli.Nem tudom,mondanék valami érdekeset,de nem nagyon tudok.Egyre kevésbé szeretem az osztályomat.Nagyon nem találom a helyem.És kezdek rájönni arra,hogy már nem is biztos,hogy meg akarom keresni.Valahogy nem hiányoznak már.Ma volt a március 15.-ei ünnepség és ma is inkább Tomi mellé és az ő osztálytársai mellé ültem.Ez már a második olyan sulis ünnepség volt,amikor nem a saját osztályomhoz,hanem a B-sekhez ültem.Sokkal jobban érzem magam velük.Ja hát itt volt is egy sztori... Szóval leültünk a díszterembe,vagyis még csak másztunk be a széksorok között,és én megemeltem az egyik széket,de a támlája a kezembe maradt,erre az egyik srác,Máté felüvölt a díszterem közepén: "Úristen Zsófi" Hát szakadtam a röhögéstől. Nagyon nagy volt.Szóval ott tartottam,hogy már nem biztos,hogy megakarom keresni a helyem az osztályomban.Jól érzem magam a B-s srácokkal és ez elég nekem.

          No azt hiszem most ennyire futotta,mert kicsit szanaszét vannak a gondolataim,igyekszem majd rendbe rakni,és a következő bejegyzést normálisabban megírni. Legyen szép estétek,későbbre meg szép álmokat!

Ölelés