Na most akkor megint itt vagyok. Tegnap nem írtam,mert hosszú napom volt.Reggel fél 9-re jött Tomi,mert azt beszéltük meg,hogy eljön Ő is velünk Ausztriába.na de ne rohanjunk ennyire előre.Szóval fél 9et beszéltünk meg,így én 3/4ed 8kor akartam felkelni.Beállítottam a telefonomat,így pontban felkeltem.Minden okés volt,örültem,hogy időben keltem,így én naiv,gondoltam,hogy kész is leszek.Csak azt elfejetettem beleszámolni,hogy müzlit reggelizem és az kicsit lassan megy...mert azért keltem előbb,hogy tudjak hajat mosni,de ugye ez a müzlis dolog elfelejtődött...naná,hogy Tomi már itt volt,amikor én még csak a hajam felét szárítottam meg,de hát Ő közölte,hogy biztos volt benne,hogy nem leszek készen...hát ismer,ez van. Szóval már megint egész végig csak kapkodtam,de csak sikerült elindulni.Kint Ausztriába vettem egy szoknyát,amit Tomi talált nekem De olyan jól nézett ki,hogy ihajj Szóval igen,egész nap itt volt velem,együtt ebédeltünk,délután tv-t néztünk,tollasoztunk,beszélgettünk.Olyan jó volt,hogy egész nap itt volt,csak az este volt nagyon kaki,mikor elment.Húú,ne tudjátok meg,hogy hiányzott...Kicsit el is pityeredtem.valamilyen szinten nagyon szeretem,mikor egész nap együtt vagyunk,de amikor elkell a nap végén búcsúzni,az nagyon rossz.

         Aztán ma meg megindult újra a mókuskerék.Elkezdődött a suli.Nem tudom,mondanék valami érdekeset,de nem nagyon tudok.Egyre kevésbé szeretem az osztályomat.Nagyon nem találom a helyem.És kezdek rájönni arra,hogy már nem is biztos,hogy meg akarom keresni.Valahogy nem hiányoznak már.Ma volt a március 15.-ei ünnepség és ma is inkább Tomi mellé és az ő osztálytársai mellé ültem.Ez már a második olyan sulis ünnepség volt,amikor nem a saját osztályomhoz,hanem a B-sekhez ültem.Sokkal jobban érzem magam velük.Ja hát itt volt is egy sztori... Szóval leültünk a díszterembe,vagyis még csak másztunk be a széksorok között,és én megemeltem az egyik széket,de a támlája a kezembe maradt,erre az egyik srác,Máté felüvölt a díszterem közepén: "Úristen Zsófi" Hát szakadtam a röhögéstől. Nagyon nagy volt.Szóval ott tartottam,hogy már nem biztos,hogy megakarom keresni a helyem az osztályomban.Jól érzem magam a B-s srácokkal és ez elég nekem.

          No azt hiszem most ennyire futotta,mert kicsit szanaszét vannak a gondolataim,igyekszem majd rendbe rakni,és a következő bejegyzést normálisabban megírni. Legyen szép estétek,későbbre meg szép álmokat!

Ölelés