2010. május 30., vasárnap

          Ez a hétvége is eltelt.Még két hét és vége a sulinak.Hát nem szupi??? :)
         Bár,ha jobban belegondolok...nyáron sem mennek nyaralni a könyvek...tanulnom kell.Ha tényleg érettségizni szeretnék ősszel németből,akkor neki kell esnem a könyveknek...Aztán biztos rám talál majd még néhány másik könyv is...Na jó,azért ne gondold,hogy rögtön június 12-én,délután,mikor vége a sulinak rögtön belevetem magam a tanulásba...Neeem,azért én sem vagyok ennyire őrült...:D
          Amúgy basszus én olyan náthás lettem...uhh.Totál kész vagyok.Egész nap csak tüsszögök,fújom a nózimat és már a fejem is fáj.. :(
          Amúgy észrevettem,hogy eddig akárhányszor vizsgám volt infóból én megvoltam fázva.Úgy látszik az infó vizsga vonzza magával,hogy meg is fázzak... :tired:
          Ajj,most húzták fel az agyam.Mért van az,hogy már a második ember jön azzal,hogy majd holnap megcsinálja amit szeretnék,mert,hogy sok dolga van meg minden...De amikor én rajtam kell bevasalni valamit,akkor azonnal kell a dolog.És én hülye még azonnal meg is csinálom.Az ember mindig többet vár...vagy lehet csak én kérek túl sokat...de szerintem nem.Ha ők úgy,gondoltam én is így,de úgy látszik ez visszafelé nem működik...Mindegy.Ez van...
          Tegnap egész délután és fél este a biológia kiselőadásomat csináltam.Vagyis bajlódtam vele.Az ikerterhességről kellett.Vicces volt,mert rengeteg dolgot megtudtam az egészről.Egyre jobban érzem,hogy ikereket szeretnék.De tényleg.Olyan móka lehet az egész. :) Na jó,befejeztem.Talán 18 évesen még korai ilyeneken gondolkodnom...és különben is ember tervez,Isten végez.
          Megakartam még egy dolgot említeni.Délelőtt a misén Ati atya azt mondta,hogy sok olyan dolog van a világon,ami megmagyarázhatatlan.Ilyen a szeretet is.És milyen igaza van.Mondta,hogy jegyesoktatáson szokta megkérdezni a vőlegényt,hogy mért szereti a menyasszonyát,illetve fordítva.Sokan felsorolnak különböző dolgokat...mert szép...mert mindig mosolyog...kedves...stb...De konkrétan nem tudja megmondani,hogy mért is.Ezzel szerintem mindannyian így vagyunk.Nem tudjuk igazából kifejteni a másiknak,hogy mért is szeretjük annyira...ez egy erős tudat magunkban,hogy igen,szeretem Őt.De nem baj.Addig jó,míg van kit szeretnünk...hidd el... :)
No,azt hiszem mára ennyi futotta a blogolósdiból. :)
Legyetek jók,
puszi :glad:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése